< Zsoltárok 146 >
1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!
Louez Jah. Mon âme, loue l’Éternel!
2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.
Je louerai l’Éternel durant ma vie; je chanterai des cantiques à mon Dieu tant que j’existerai.
3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!
Ne vous confiez pas dans les principaux, dans un fils d’homme, en qui il n’y a pas de salut.
4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.
Son esprit sort, l’homme retourne dans le sol d’où il est tiré; en ce même jour ses desseins périssent.
5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;
Bienheureux celui qui a le Dieu de Jacob pour son secours, qui s’attend à l’Éternel, son Dieu,
6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké;
Qui a fait les cieux et la terre, la mer, et tout ce qui s’y trouve; qui garde la vérité à toujours;
7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.
Qui exécute le jugement en faveur des opprimés; qui donne du pain à ceux qui ont faim! L’Éternel met en liberté les prisonniers.
8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.
L’Éternel ouvre les yeux des aveugles; l’Éternel relève ceux qui sont courbés; l’Éternel aime les justes;
9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.
L’Éternel garde les étrangers; il affermit l’orphelin et la veuve, et confond la voie des méchants.
10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!
L’Éternel régnera à toujours, – ton Dieu, ô Sion! de génération en génération. Louez Jah!