Zsoltárok 146

1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!

Praise ye the Lord. Praise thou the Lord, O my soule.

2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.

I will prayse the Lord during my life: as long as I haue any being, I wil sing vnto my God.

3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!

Put not your trust in princes, nor in the sonne of man, for there is none helpe in him.

4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.

His breath departeth, and he returneth to his earth: then his thoughtes perish.

5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;

Blessed is he, that hath the God of Iaakob for his helpe, whose hope is in the Lord his God.

6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké;

Which made heauen and earth, the sea, and all that therein is: which keepeth his fidelitie for euer:

7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.

Which executeth iustice for the oppressed: which giueth bread to the hungry: the Lord loseth the prisoners.

8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.

The Lord giueth sight to the blinde: the Lord rayseth vp the crooked: the Lord loueth the righteous.

9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.

The Lord keepeth the strangers: he relieueth the fatherlesse and widowe: but he ouerthroweth the way of the wicked.

10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!

The Lord shall reigne for euer: O Zion, thy God endureth from generation to generation. Prayse ye the Lord.