Zsoltárok 145
1 Dávid dicsérő éneke. Magasztallak téged, Istenem, királyom, és áldom nevedet örökkön örökké!
Jeg vil ophøje dig, min Gud, du som er Kongen! og love dit Navn evindelig og altid.
2 Minden napon áldalak téged, és dicsérem neved örökkön örökké!
Hver Dag vil jeg love dig og prise dit Navn evindelig og altid.
3 Nagy az Úr és igen dicséretes, és az ő nagysága megfoghatatlan.
Herren er stor og saare priselig, og hans Magt er uransagelig.
4 Nemzedék nemzedéknek dícséri műveidet, s jelentgeti a te hatalmasságodat.
En Slægt skal berømme for den anden dine Gerninger, og de skulle forkynde din Vælde.
5 A te méltóságod dicső fényéről, és csodálatos dolgaidról elmélkedem.
Jeg vil betænke din Majestæts herlige Ære og dine underfalde Gerninger.
6 Rettenetes voltod hatalmát beszélik, és én a te nagyságos dolgaidat hirdetem.
Og der skal tales om dine forfærdelige Gerningers Vælde, og jeg vil fortælle om din Magt.
7 A te nagy jóságod emlékeiről áradoznak, és a te igazságodnak örvendeznek.
De skulle udbrede din store Godheds Ihukommelse og synge med Fryd om din Retfærdighed.
8 Irgalmas és könyörületes az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.
Herren er naadig og barmhjertig, langmodig og af stor Miskundhed.
9 Jó az Úr mindenki iránt, és könyörületes minden teremtményéhez.
Herren er god imod alle, og hans Barmhjertighed er over alle hans Gerninger.
10 Dicsér téged, Uram minden teremtményed és áldanak téged a te kegyeltjeid.
Dig, Herre! skulle alle dine Gerninger prise og dine hellige love dig.
11 Országodnak dicsőségéről szólnak, és a te hatalmadat beszélik.
De skulle forkynde dit Riges Ære, tale om din Vælde,
12 Hogy tudtul adják az ember fiainak az ő hatalmát, és az ő országának fényes dicsőségét.
for at kundgøre for Menneskens Børn hans Vælde og hans Riges herlige Ære.
13 A te országod örökre fennálló ország, és a te uralkodásod nemzedékről nemzedékre.
Dit Rige er et Rige i al Evighed, og dit Herredømme varer fra Slægt til Slægt.
14 Az Úr megtámogat minden elesendőt, és felegyenesít minden meggörnyedtet.
Herren opholder alle dem, som falde, og oprejser alle de nedbøjede.
15 Mindenki szemei te reád vigyáznak, és te idejében megadod eledelöket.
Alles Øjne vogte paa dig, og du giver dem deres Spise i sin Tid.
16 Megnyitod a te kezedet, és megelégítesz minden élőt ingyen.
Du oplader din Haand og mætter alt det, som lever, med Velbehagelighed.
17 Igaz az Úr minden ő útában, és minden dolgában kegyelmes.
Herren er retfærdig i alle sine Veje og miskundelig i alle sine Gerninger.
18 Közel van az Úr minden őt hívóhoz; mindenkihez, a ki hűséggel hívja őt.
Herren er nær hos alle, som kalde paa ham, hos alle, som kalde paa ham i Sandhed.
19 Beteljesíti az őt félőknek kivánságát; kiáltásukat meghallgatja és megsegíti őket.
Han gør efter deres Velbehagelighed, som ham frygte, og han hører deres Skrig og frelser dem.
20 Megőrzi az Úr mindazokat, a kik őt szeretik; de a gonoszokat mind megsemmisíti.
Herren bevarer alle dem, som elske ham, men han ødelægger alle de ugudelige.
21 Az Úr dicséretét beszélje ajkam, és az ő szent nevét áldja minden test örökkön örökké!
Min Mund skal udtale Herrens Lov, og alt Kød skal love hans hellige Navn evindelig og altid.
