Zsoltárok 144

1 Dávidé. Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat.

[A Psalm off] David. Blessed be the LORD my rock, which teacheth my hands to war, [and] my fingers to fight:

2 Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: ő veti alám népemet.

My lovingkindness, and my fortress, my high tower, and my deliverer; my shield, and he in whom I trust; who subdueth my people under me.

3 Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felőle, és az embernek fia, hogy gondod van reá?

LORD, what is man, that thou takest knowledge of him? or the son of man, that thou makest account of him?

4 Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék.

Man is like to vanity: his days are as a shadow that passeth away.

5 Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!

Bow thy heavens, O LORD, and come down: touch the mountains, and they shall smoke.

6 Lövelj villámot és hányd szerte őket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket.

Cast forth lightning, and scatter them; send out thine arrows, and discomfit them.

7 Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki és ments meg engem a nagy vizekből, az idegen-fiak kezéből;

Stretch forth thine hand from above; rescue me, and deliver me out of great waters, out of the hand of strangers;

8 A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze.

Whose mouth speaketh vanity, and their right hand is a right hand of falsehood.

9 Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged;

I will sing a new song unto thee, O God: upon a psaltery of ten strings will I sing praises unto thee.

10 Ki segítséget ád a királyoknak, s megmenti Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától.

It is he that giveth salvation unto kings: who rescueth David his servant from the hurtful sword.

11 Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezéből, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze.

Rescue me, and deliver me out of the hand of strangers, whose mouth speaketh vanity, and their right hand is a right hand of falsehood.

12 Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nőve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok.

When our sons shall be as plants grown up in their youth; and our daughters as corner stones hewn after the fashion of a palace;

13 Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelőinken.

[When] our garners are full, affording all manner of store; [and] our sheep bring forth thousands and ten thousands in our fields;

14 Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon.

[When] our oxen are well laden; [when there is] no breaking in, and no going forth, and no outcry in our streets;

15 Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek az Úr az ő Istene.

Happy is the people, that is in such a case: [yea], happy is the people, whose God is the LORD.