Zsoltárok 144
1 Dávidé. Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat.
Blessed be Yhwh my strength, which teacheth my hands to war, and my fingers to fight:
2 Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: ő veti alám népemet.
My goodness, and my fortress; my high tower, and my deliverer; my shield, and he in whom I trust; who subdueth my people under me.
3 Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felőle, és az embernek fia, hogy gondod van reá?
Yhwh, what is man, that thou takest knowledge of him! or the son of man, that thou makest account of him!
4 Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék.
Man is like to vanity: his days are as a shadow that passeth away.
5 Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!
Bow thy heavens, O Yhwh, and come down: touch the mountains, and they shall smoke.
6 Lövelj villámot és hányd szerte őket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket.
Cast forth lightning, and scatter them: shoot out thine arrows, and destroy them.
7 Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki és ments meg engem a nagy vizekből, az idegen-fiak kezéből;
Send thine hand from above; rid me, and deliver me out of great waters, from the hand of strange children;
8 A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze.
Whose mouth speaketh vanity, and their right hand is a right hand of falsehood.
9 Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged;
I will sing a new song unto thee, O God: upon a psaltery and an instrument of ten strings will I sing praises unto thee.
10 Ki segítséget ád a királyoknak, s megmenti Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától.
It is he that giveth salvation unto kings: who delivereth David his servant from the hurtful sword.
11 Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezéből, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze.
Rid me, and deliver me from the hand of strange children, whose mouth speaketh vanity, and their right hand is a right hand of falsehood:
12 Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nőve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok.
That our sons may be as plants grown up in their youth; that our daughters may be as corner stones, polished after the similitude of a palace:
13 Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelőinken.
That our garners may be full, affording all manner of store: that our sheep may bring forth thousands and ten thousands in our streets:
14 Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon.
That our oxen may be strong to labour; that there be no breaking in, nor going out; that there be no complaining in our streets.
15 Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek az Úr az ő Istene.
Happy is that people, that is in such a case: yea, happy is that people, whose God is Yhwh.
