Zsoltárok 144
1 Dávidé. Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat.
Of David. Blessed be the LORD, my Rock, who trains my hands for war, my fingers for battle.
2 Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: ő veti alám népemet.
He is my steadfast love and my fortress, my stronghold and my deliverer. He is my shield, in whom I take refuge, who subdues peoples under me.
3 Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felőle, és az embernek fia, hogy gondod van reá?
O LORD, what is man, that You regard him, the son of man that You think of him?
4 Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék.
Man is like a breath; his days are like a passing shadow.
5 Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!
Part Your heavens, O LORD, and come down; touch the mountains, that they may smoke.
6 Lövelj villámot és hányd szerte őket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket.
Flash forth Your lightning and scatter them; shoot Your arrows and rout them.
7 Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki és ments meg engem a nagy vizekből, az idegen-fiak kezéből;
Reach down from on high; set me free and rescue me from the deep waters, from the grasp of foreigners,
8 A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze.
whose mouths speak falsehood, whose right hands are deceitful.
9 Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged;
I will sing to You a new song, O God; on a harp of ten strings I will make music to You—
10 Ki segítséget ád a királyoknak, s megmenti Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától.
to Him who gives victory to kings, who frees His servant David from the deadly sword.
11 Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezéből, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze.
Set me free and rescue me from the grasp of foreigners, whose mouths speak falsehood, whose right hands are deceitful.
12 Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nőve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok.
Then our sons will be like plants nurtured in their youth, our daughters like corner pillars carved to adorn a palace.
13 Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelőinken.
Our storehouses will be full, supplying all manner of produce; our flocks will bring forth thousands, tens of thousands in our fields.
14 Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon.
Our oxen will bear great loads. There will be no breach in the walls, no going into captivity, and no cry of lament in our streets.
15 Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek az Úr az ő Istene.
Blessed are the people of whom this is so; blessed are the people whose God is the LORD.
