< Zsoltárok 143 >

1 Dávid zsoltára. Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hűséged és igazságod szerint hallgass meg engemet.
MAING Ieowa, kom kotin ereki ai kapakap, o karong ar en mangi ai ngidingid; mangi ia ni ar melel o ar pung.
2 Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élő sem igaz előtted!
Kom der kotin kadeikada sapwilim omui ladu, pwe mo’mui sota me maur men me pung.
3 Ímé, ellenség üldözi lelkemet, a földhöz paskolja éltemet; betaszít engem a sötétségbe a milyen a régen megholtaké!
Pwe imwintiti kin masamasan ia, o kin tiakedi maur i; a kin kase ia di wasa rotorot dueta ir me melar mas o.
4 Elcsügged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem!
Ngen i kin luetala, o mongiong i ponla.
5 Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem.
I kin tamanda ansau mas akan, o madamadaua duen ar wiawia kan; i kin lamelame duen dodok en lim omui kan.
6 Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy eped utánad. (Szela)
I kin kapa wong komui pa i kat, duen sap madekong eu, me kin inong iong katau, iduen ngen i kin inong iong ir. (Sela)
7 Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az én lelkem. Ne rejtsd el orczádat előlem, hogy ne legyek hasonló a sírba szállókhoz.
Maing Ieowa, kom kotin mangi ia madang, ngen i kin dupokala. Kom der kotin karirala silang omui sang mo i, pwe i ender dueta ir, me pan lokidokila.
8 Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!
Nin soran omui kalangan en pwara dong ia, pwe i kin liki komui; kom kotin kasale ong ia al, me i en weid ia, pwe ngen i kin auiaui komui.
9 Szabadíts meg engem ellenségeimtől, Uram; hozzád menekülök!
Maing Ieowa, kom kotin dore ia la sang ai imwintiti kan, i kin kaporoporeki komui.
10 Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön.
Padaki ong ia, pwe i en dodok duen kupur omui; pwe komui ai Kot; ngen omui mau en kotin kalua ia pon al pung;
11 Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te igazságodért!
Maing Ieowa, kom kotin kamau ia da pweki mar omui; kalua ia sang nan wasa apwal ni omui pung.
12 És kegyelmedből rontsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mindazokat, a kik szorongatják lelkemet; mert szolgád vagyok.
O kotin kawela ai imwintiti kan, pweki omui kalangan; o kotin kamela karos me kin katoutoui ngen i, pwe ngai sapwilim omui ladu.

< Zsoltárok 143 >