< Zsoltárok 143 >
1 Dávid zsoltára. Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hűséged és igazságod szerint hallgass meg engemet.
A Psalm of David, when his son pursued him. O Lord, attend to my prayer: listen to my supplication in your truth; hear me in your righteousness.
2 Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élő sem igaz előtted!
And enter not into judgement with your servant, for in your sight shall no [man] living be justified.
3 Ímé, ellenség üldözi lelkemet, a földhöz paskolja éltemet; betaszít engem a sötétségbe a milyen a régen megholtaké!
For the enemy has persecuted my soul; he has brought my life down to the ground; he has made me to dwell in a dark [place], as those that have been long dead.
4 Elcsügged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem!
Therefore my spirit was grieved in me; my heart was troubled within me.
5 Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem.
I remembered the days of old; and I meditated on all your doings: [yes], I meditated on the works of your hands.
6 Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy eped utánad. (Szela)
I spread forth my hands to you; my soul [thirsts] for you, as a dry land. (Pause)
7 Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az én lelkem. Ne rejtsd el orczádat előlem, hogy ne legyek hasonló a sírba szállókhoz.
Hear me speedily, O Lord; my spirit has failed; turn not away your face from me, else I shall be like to them that go down to the pit.
8 Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!
Cause me to hear your mercy in the morning; for I have hoped in you; make known to me, O Lord, the way wherein I should walk; for I have lifted up my soul to you.
9 Szabadíts meg engem ellenségeimtől, Uram; hozzád menekülök!
Deliver me from mine enemies, O Lord; for I have fled to you for refuge.
10 Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön.
Teach me to do your will; for you are my God; your good Spirit shall guide me in the straight [way].
11 Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te igazságodért!
You shall quicken me, O Lord, for your name's sake; in your righteousness you shall bring my soul out of affliction.
12 És kegyelmedből rontsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mindazokat, a kik szorongatják lelkemet; mert szolgád vagyok.
And in your mercy you will destroy mine enemies, and will destroy all those that afflict my soul; for I am your servant.