Zsoltárok 141
1 Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.
psalmus David Domine clamavi ad te exaudi me intende voci meae cum clamavero ad te
2 Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen.
dirigatur oratio mea sicut incensum in conspectu tuo elevatio manuum mearum sacrificium vespertinum
3 Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!
pone Domine custodiam ori meo et ostium circumstantiae labiis meis
4 Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!
non declines cor meum in verba malitiae ad excusandas excusationes in peccatis cum hominibus operantibus iniquitatem et non communicabo cum electis eorum
5 Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.
corripiet me iustus in misericordia et increpabit me oleum autem peccatoris non inpinguet caput meum quoniam adhuc et oratio mea in beneplacitis eorum
6 Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek.
absorti sunt iuncti petrae iudices eorum audient verba mea quoniam potuerunt
sicut crassitudo terrae erupta est super terram dissipata sunt ossa nostra secus infernum (Sheol h7585)
8 De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!
quia ad te Domine Domine oculi mei in te speravi non auferas animam meam
9 Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!
custodi me a laqueo quem statuerunt mihi et ab scandalis operantium iniquitatem
10 Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek!
cadent in retiaculo eius peccatores singulariter sum ego donec transeam
