Zsoltárok 141
1 Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.
A PSALM OF DAVID. O YHWH, I have called You, hurry to me, Give ear [to] my voice when I call to You.
2 Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen.
My prayer is prepared—incense before You, The lifting up of my hands—the evening present.
3 Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!
Set, O YHWH, a watch for my mouth, Watch over the door of my lips.
4 Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!
Do not incline my heart to an evil thing, To habitually do actions in wickedness, Working iniquity with men, Indeed, I do not eat of their pleasant things.
5 Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.
The righteous beat me [in] kindness. And reprove me, My head does not disallow oil of the head, For my prayer [is] still about their distress.
6 Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek.
Their judges have been released by the sides of a rock, And they have heard my sayings, For they have been pleasant.
As one tilling and ripping up in the land, Have our bones been scattered at the command of Saul. (Sheol h7585)
8 De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!
But to You, O YHWH, my Lord, [are] my eyes, In You I have trusted, Do not make my soul bare.
9 Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!
Keep me from the trap they laid for me, Even snares of workers of iniquity.
10 Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek!
The wicked fall in their dragnets together, until I pass over!
