Zsoltárok 141
1 Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.
A Psalm. Of David. Lord, I have made my cry to you; come to me quickly; give ear to my voice, when it goes up to you.
2 Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen.
Let my prayer be ordered before you like a sweet smell; and let the lifting up of my hands be like the evening offering.
3 Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!
O Lord, keep a watch over my mouth; keep the door of my lips.
4 Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!
Keep my heart from desiring any evil thing, or from taking part in the sins of the evil-doers with men who do wrong: and let me have no part in their good things.
5 Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.
Let the upright give me punishment; and let the god-fearing man put me in the right way; but I will not let the oil of sinners come on my head: when they do evil I will give myself to prayer.
6 Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek.
When destruction comes to their judges by the side of the rock, they will give ear to my words, for they are sweet.
Our bones are broken up at the mouth of the underworld, as the earth is broken by the plough. (Sheol h7585)
8 De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!
But my eyes are turned to you, O Lord God: my hope is in you; let not my soul be given up to death.
9 Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!
Keep me from the net which they have put down for me, and from the designs of the workers of evil.
10 Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek!
Let the sinners be taken in the nets which they themselves have put down, while I go free.
