Zsoltárok 140
1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!
Ra Anumzamoka havi avu'ava zama nehaza vahe'mokizmi zamazampintira nagu'nevazinka, hazenke vahe'mo'zama hazenkema namizankura kegava hunanto.
2 A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek.
Ana vahe'mo'za havi avu'ava zama hanaza zanke zamagu'afina retro nehu'za, maka zupa ha' hiho hu'za vahera zamarimpa revava nehaze.
3 Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. (Szela)
Keagama haza nanekemo'a, osifavemofo agefunamo'ma asaneankna nehu'za, ha' osifavemofo avu'atga zamo zamagipina avite'neanki'za vahera zamazeri haviza hu keaga nehaze.
4 Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.
Ra Anumzamoka havi avu'ava zama nehaza vahe'mo'zama nazeri havizama hu'zankura kegava hunanto. Hazenkema eri hakarema nehaza vahe'mo'zama hazenkema nami'zankura kegava hunanto, na'ankure nagrira nazeri haviza hunaku oku'a keaga retro nehaze.
5 Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! (Szela)
Zamavufga rama nehaza vahe'mo'za, nagrima nazerinakura kukona antenenante'za, kama vano nehufina krifua anaginentaze.
6 Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!
Ra Anumzamoka Kagrikura, nagri Anumza mani'nane hu'na nehuanki, Ra Anumzamoka kasunku hunantogu'ma nunamuma nehanugenka, kagesa antenka nentahinka nunamuni'a antahinamio.
7 Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!
Anumzana nagri Ra Anumzamoka Kagra hankavenentake hu'nanankinka nagura vazinka ete nenavrane. Ha' knafina kagra hankogna hunka anteso hunenantenka, kegava hunante'nane.
8 Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! (Szela)
Ra Anumzamoka havi avu'ava zama nehaza vahe'mo'za nazano erinakura tusiza huno zamave'nesianagi, zamatrege'za anazana e'oriho. Ana nehunka havi avu'ava zama hunaku'ma kema retro'ma hanaza zana eri atregeno, anazana forera osuno. Na'ankure ana'ma osnanke'za zamagra zamavufaga erisga hugahaze.
9 A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.
Nagri'ma ha'ma renenantaza vahera, zamatregeno nagri'ma nazeri haviza hunaku'ma nanekema retro'ma nehaza zamo'a zamagrite efore huno zamazeri haviza hino.
10 Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!
Kagra teve nefake tankanu'za, atregeno ana vahe agofetura eramino. Ana nehunka ana vahera zamazeri atrege'za tevefi vuge, tinkerifi uramige nehu'za, korora fre'za atioramiho.
11 A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad.
Havigema nehaza vahera zamatrege'za tagri mopafina manine'za, maka zampina knarera osiho. Hazenkema eri hakarema nehaza vahera, knazamo zamavaririno zamazeri haviza hino.
12 Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát.
Hianagi nagra ke'na antahi'na hu'noankino, knama zami'za zamazeri havizama nehaza vahera Ra Anumzamo'a zamaza nehuno, zamunte omane vahera knare huno zamaza nehie.
13 Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak.
Tamagerfa hu'za fatgo avu'ava zama nehaza vahe'mo'za, Anumzamoka kagi'a husga hugantegahaze. Ana nehanage'za Kagri kavukva zama amagemanentaza vahe'mo'za, kagrane magoka manigahaze.
