< Zsoltárok 140 >

1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!
Katoeng kruek zaehoikung hanah. David ih Saam laa. Aw Angraeng, kahoih ai kami khae hoiah na pahlong ah; poeksae kami ih ban thung hoiah na pakaa ah;
2 A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek.
nihcae loe sethaih khue to poek o; ni thoekkruek misatuk hanah amkhueng o.
3 Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. (Szela)
Nihcae loe palai to pahui palai baktiah taak o; nihcae ih pahni thungah pahui sae kasoe tui to oh. (Selah)
4 Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.
Aw Angraeng, kasae kaminawk ih ban thung hoiah na pakaa ah; poeksae kami ih ban thung hoiah na pakaa ah; nihcae loe ka khok tangkan amthaeksak hanah poek o.
5 Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! (Szela)
Amoek kaminawk mah kai hanah tamquta hoi thaang ang patung pae o moe, qui to payang o; ka caehhaih loklam ah palok payang o moe, dongh patung o. (Selah)
6 Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!
Angraeng khaeah, nang loe kai ih Sithaw ah na oh, tiah ka thuih; Aw Angraeng, tahmen kang hnikhaih hae tahngai ah.
7 Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!
Aw Angraeng Sithaw, thacak kai akrangkung, misatukhaih niah ka lu hae nang khuk pae boeh.
8 Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! (Szela)
Aw Angraeng, kasae kaminawk koehhaih to paek hmah; nihcae poekhaih doeh koepsak hmah, to tih ai nahaeloe nihcae loe amoek o moeng tih. (Selah)
9 A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.
Kai takui kaminawk ih lu loe, angmacae pahni hoi thuih ih sethaih mah khuk nasoe.
10 Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!
Nihcae nuiah hmai kamngaeh to krah nasoe; nihcae angthawk o let han ai ah, kangqong hmai thungah, tangqom kathuk thungah va o nasoe.
11 A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad.
Sethaih lok thui thaih kami loe prae thungah om hmah nasoe; to baktih poeksae kami loe a hnukah sethaih mah patom nasoe.
12 Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát.
Patangkhang kami to Angraeng mah khetzawn, amtang kami to toenghaih hoiah lok a caek.
13 Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak.
Tangtang ni katoeng kaminawk mah loe na hmin to saphaw o tih; poektoeng kaminawk loe na hmaa ah om o tih.

< Zsoltárok 140 >