< Zsoltárok 14 >
1 Az éneklőmesternek; Dávidé. Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, útálatosságot cselekedtek; nincs, a ki jót cselekedjék.
“For the leader of the music. A psalm of David.” The fool saith in his heart, “There is no God.” They are corrupt; abominable are their doings; There is none that doeth good.
2 Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?
Jehovah looketh down from heaven upon the children of men, To see if there are any that have understanding, That have regard to God.
3 Mindnyájan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.
They are all gone out of the way; together are they corrupt; There is none that doeth good—no, not one.
4 Nem tudják-é ezt mind a gonosztévők, a kik megeszik az én népemet, mintha kenyeret ennének, az Urat pedig segítségül nem hívják?
Shall not the evil-doers be requited, Who devour my people like bread, And call not upon Jehovah?
5 Majd rettegnek rettegéssel, mert Isten az igaz nemzetséggel van!
Yea, then shall they be in great fear; For Jehovah is with the race of the righteous.
6 A szegénynek tanácsát kicsúfoljátok, mert az Úr az ő bizodalma.
Ye would put to shame the counsel of the poor; But Jehovah is their refuge.
7 Vajha eljőne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza népének foglyait, Jákób örül majd és vigad Izráel.
Oh that salvation for Israel would come out of Zion! When Jehovah bringeth back the captives of his people, Then shall Jacob rejoice, and Israel be glad.