Zsoltárok 14

1 Az éneklőmesternek; Dávidé. Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, útálatosságot cselekedtek; nincs, a ki jót cselekedjék.

The fool hath said in his heart, There is no Elohim. They are corrupt, they have done abominable works, there is none that doeth good.

2 Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?

YHWH looked down from heaven upon the children of men, to see if there were any that did understand, and seek Elohim.

3 Mindnyájan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.

They are all gone aside, they are all together become filthy: there is none that doeth good, no, not one.

4 Nem tudják-é ezt mind a gonosztévők, a kik megeszik az én népemet, mintha kenyeret ennének, az Urat pedig segítségül nem hívják?

Have all the workers of iniquity no knowledge? who eat up my people as they eat bread, and call not upon YHWH.

5 Majd rettegnek rettegéssel, mert Isten az igaz nemzetséggel van!

There were they in great fear: for Elohim is in the generation of the righteous.

6 A szegénynek tanácsát kicsúfoljátok, mert az Úr az ő bizodalma.

Ye have shamed the counsel of the poor, because YHWH is his refuge.

7 Vajha eljőne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza népének foglyait, Jákób örül majd és vigad Izráel.

Oh that the salvation of Israel were come out of Zion! when YHWH bringeth back the captivity of his people, Jacob shall rejoice, and Israel shall be glad.