< Zsoltárok 14 >
1 Az éneklőmesternek; Dávidé. Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, útálatosságot cselekedtek; nincs, a ki jót cselekedjék.
For the Leader. A Psalm of David. The fool hath said in his heart: 'There is no God'; they have dealt corruptly, they have done abominably; there is none that doeth good.
2 Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?
The LORD looked forth from heaven upon the children of men, to see if there were any man of understanding, that did seek after God.
3 Mindnyájan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.
They are all corrupt, they are together become impure; there is none that doeth good, no, not one.
4 Nem tudják-é ezt mind a gonosztévők, a kik megeszik az én népemet, mintha kenyeret ennének, az Urat pedig segítségül nem hívják?
'Shall not all the workers of iniquity know it, who eat up My people as they eat bread, and call not upon the LORD?'
5 Majd rettegnek rettegéssel, mert Isten az igaz nemzetséggel van!
There are they in great fear; for God is with the righteous generation.
6 A szegénynek tanácsát kicsúfoljátok, mert az Úr az ő bizodalma.
Ye would put to shame the counsel of the poor, but the LORD is his refuge.
7 Vajha eljőne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza népének foglyait, Jákób örül majd és vigad Izráel.
Oh that the salvation of Israel were come out of Zion! When the LORD turneth the captivity of His people, let Jacob rejoice, let Israel be glad.