Zsoltárok 139
1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
Jusqu'à la Fin. Psaume de David. Seigneur, tu m'as éprouvé, et tu m'as connu;
2 Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
Tu connais mon repos et mon réveil;
3 Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
Tu as compris de loin toutes mes pensées; tu as recherché mon sentier et le fil de ma vie.
4 Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
Et tu as prévu toutes mes voies, et reconnu que sur ma langue il n'est point de paroles iniques.
5 Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
Voilà, ô Seigneur, que tu sais toutes les choses de la fin et du commencement; tu m'as formé et tu as posé sur moi ta main.
6 Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
Ta science sur moi est admirable et pleine de force, et je ne puis en approcher,
7 Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
Où aller pour fuir ton esprit? ou me réfugier pour échapper à ta face?
Si je monte au ciel, tu y es, si je descends en enfer, tu y es présent. (Sheol h7585)
9 Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
Si, dès l'aurore, je déploie mes ailes et que je m'abrite aux extrémités de la mer,
10 Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
Là encore ta main me conduit, et ta droite me retient.
11 Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
Et j'ai dit: Peut-être les ténèbres me cacheront-elles; et la nuit a été lumière sur mes voluptés.
12 A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
Car pour toi, les ténèbres ne sont point ténèbres, et la nuit brille autant que le jour. Les ténèbres sont pour toi comme la lumière du jour.
13 Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
Seigneur, tu es maître de mes reins; tu m'as pris dès le sein de ma mère.
14 Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
Je te rendrai gloire, parce que tes prodiges ont un éclat terrible; tes œuvres sont merveilleuses, et mon âme le sait bien.
15 Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
Mes os ne te sont point cachés, puisque tu les as cachés toi-même; ni ma substance, quoique perdue au fond de la terre.
16 Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
Tes yeux m'ont vu quand j'étais encore informe, et les hommes sont tous inscrits sur ton livre; ils se forment jour par jour, et nul n'y échappe.
17 És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
J'ai beaucoup honoré tes amis, ô mon Dieu, et leur empire s'est grandement affermi.
18 Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
J'en ferai le dénombrement, et ils seront plus nombreux que les sables. Je m'éveille, et je suis encore avec toi.
19 Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
O Dieu, si tu tues les pécheurs… Détournez-vous de moi, hommes de sang.
20 A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
Car, Seigneur, tu dis sur leurs pensées: Ils prendront vainement tes cités.
21 Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
Seigneur, n'ai-je point haï ceux qui te haïssent, et ne me suis-je pas consumé en voyant tes ennemis?
22 Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
Je les ai haïs d'une haine parfaite; ils sont devenus mes ennemis.
23 Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
Éprouve-moi, mon Dieu, et connais mon cœur; sonde-moi, et connais mes sentiers.
24 És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!
Et vois s'il est en moi quelque voie d'iniquité, et conduis-moi dans la voie éternelle.
