Zsoltárok 139
1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
For the chief musician. A psalm of David. Yahweh, you have examined me, and you know me.
2 Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
You know when I sit down and when I get up; you understand my thoughts from far away.
3 Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
You observe my path and my lying down; you are familiar with all my ways.
4 Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
For before there is a word on my tongue, you know it completely, Yahweh.
5 Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
Behind me and before me you surround me and place your hand upon me.
6 Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
Such knowledge is too much for me; it is too high, and I cannot reach it.
7 Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
Where can I go from your Spirit? Where can I flee from your presence?
If I ascend up to the heavens, you are there; if I make my bed in Sheol, behold, you are there. (Sheol h7585)
9 Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
If I fly away on the wings of the morning and go to live in the uttermost parts across the sea,
10 Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
even there your hand will lead me, your right hand will hold on to me.
11 Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
If I said, “Surely the darkness will cover me, and the light will become night around me,”
12 A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
even the darkness would not be dark to you. The night would shine like the day, for the darkness and the light are both alike to you.
13 Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
You formed my inner parts; you formed me in my mother's womb.
14 Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
I will praise you, for I am wonderfully made. My soul knows this very well.
15 Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
My bones were not hidden from you when I was made in private, when I was intricately made in the depths of the earth.
16 Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
You saw me inside the womb; all the days assigned to me were recorded in your book even before the first one happened.
17 És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
How precious are your thoughts to me, God! How vast is their sum!
18 Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
If I tried to count them, they would be more in number than the sand. When I awake, I am still with you.
19 Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
If only you would kill the wicked, God; get away from me, you violent men.
20 A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
They rebel against you and act deceitfully; your enemies tell lies.
21 Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
Do I not hate those, Yahweh, who hate you? Do I not despise those who rise up against you?
22 Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
I hate them completely; they have become my enemies.
23 Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
Examine me, God, and know my heart; test me and know my thoughts.
24 És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!
See if there is any wicked way in me, and lead me in the everlasting way.
