Zsoltárok 138

1 Dávidé. Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt.

Por David. Te daré las gracias de todo corazón. Ante los dioses, te cantaré alabanzas.

2 Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.

Me inclinaré hacia tu santo templo, y dar gracias a tu Nombre por tu amorosa bondad y por tu verdad; porque has exaltado tu Nombre y tu Palabra por encima de todo.

3 Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt.

El día que llamé, me respondiste. Me animaste con fuerza en mi alma.

4 Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit,

Todos los reyes de la tierra te darán gracias, Yahvé, porque han oído las palabras de tu boca.

5 És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége!

Sí, cantarán los caminos de Yahvé, porque la gloria de Yahvé es grande.

6 Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.

Porque aunque Yahvé es alto, se ocupa de los humildes; pero conoce a los orgullosos de lejos.

7 Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet.

Aunque ande en medio de la angustia, tú me revivirás. Extenderás tu mano contra la ira de mis enemigos. Tu mano derecha me salvará.

8 Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!

Yahvé cumplirá lo que me concierne. Tu bondad, Yahvé, es eterna. No abandones las obras de tus propias manos.