Zsoltárok 138

1 Dávidé. Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt.

Na Rawiri. Ka whakapaua toku ngakau ki te whakawhetai ki a koe: ka himene atu ahau ki a koe i te aroaro o nga atua.

2 Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.

Ka koropiko atu ahau ki te ritenga o tou temepara tapu, a ka whakamoemiti ki tou ingoa, mo tou aroha me tou pono: kua whakanuia hoki e koe tau kupu ki runga ake i tou ingoa katoa.

3 Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt.

I whakahoki kupu mai koe ki ahau i te ra i karanga ai ahau: a whakahirihiritia ana e koe toku wairua ki te kaha.

4 Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit,

Ka whakamoemiti nga kingi katoa o te whenua ki a koe, e Ihowa, kua rongo hoki ratou ki nga kupu a tou mangai.

5 És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége!

Ae, e waiata ratou mo nga ara o Ihowa: he nui hoki te kororia o Ihowa.

6 Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.

Ahakoa hoki kei runga rawa a Ihowa, e titiro iho ana ano ia ki te hunga papaku: tena ko te tangata whakakake, i tawhiti ano kua matauria e ia.

7 Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet.

Ahakoa haere ahau i waenganui o te he, mau ahau e whakahauora: ka totoro tou ringa ki te riri o oku hoa whawhai, ma tou ringa matau ano ahau e whakaora.

8 Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!

Ma Ihowa e whakaoti aku mea: e Ihowa, e mau ana tau mahi tohu ake ake; kaua e whakarerea nga mahi a ou ringa.