Zsoltárok 138

1 Dávidé. Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt.

By David. I will give you thanks with my whole heart. Before the gods, I will sing praises to you.

2 Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.

I will bow down towards your holy temple, and give thanks to your Name for your loving kindness and for your truth; for you have exalted your Name and your Word above all.

3 Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt.

In the day that I called, you answered me. You encouraged me with strength in my soul.

4 Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit,

All the kings of the earth will give you thanks, LORD, for they have heard the words of your mouth.

5 És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége!

Yes, they will sing of the ways of the LORD, for the LORD’s glory is great!

6 Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.

For though the LORD is high, yet he looks after the lowly; but he knows the proud from afar.

7 Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet.

Though I walk in the middle of trouble, you will revive me. You will stretch out your hand against the wrath of my enemies. Your right hand will save me.

8 Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!

The LORD will fulfil that which concerns me. Your loving kindness, LORD, endures forever. Don’t forsake the works of your own hands.