Zsoltárok 138

1 Dávidé. Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt.

A Psalm for David, of Aggaeus and Zacharias. I will give you thanks, O Lord, with my whole heart; and I will sing psalms to you before the angels; for you have heard all the words of my mouth.

2 Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.

I will worship toward your holy temple, and give thanks to your name, on account of your mercy and your truth; for you have magnified your holy name above every thing.

3 Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt.

In whatever day I shall call upon you, hear me speedily; you shall abundantly provide me with your power in my soul.

4 Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit,

Let all the kings of the earth, o Lord, give thanks to you; for they have heard all the words of your mouth.

5 És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége!

And let them sing in the ways of the Lord; for great is the glory of the Lord.

6 Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.

For the Lord is high, and [yet] regards the lowly; and he knows high things from afar off.

7 Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet.

Though I should walk in the midst of affliction, you will quicken me; you have stretched forth your hands against the wrath of mine enemies, and your right hand has saved me.

8 Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!

O Lord, you shall recompense [them] on my behalf: your mercy, O Lord, [endures] for ever: overlook not the works of your hands.