Zsoltárok 138

1 Dávidé. Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt.

A Psalme of David. I will praise thee with my whole heart: euen before the gods will I praise thee.

2 Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.

I will worship toward thine holy Temple and praise thy Name, because of thy louing kindenesse and for thy trueth: for thou hast magnified thy Name aboue all things by thy word.

3 Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt.

When I called, then thou heardest me, and hast encreased strength in my soule.

4 Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit,

All the Kings of the earth shall praise thee, O Lord: for they haue heard the wordes of thy mouth.

5 És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége!

And they shall sing of the wayes of the Lord, because the glory of the Lord is great.

6 Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.

For the Lord is high: yet he beholdeth the lowly, but the proude he knoweth afarre off.

7 Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet.

Though I walke in the middes of trouble, yet wilt thou reuiue me: thou wilt stretch foorth thine hand vpon the wrath of mine enemies, and thy right hand shall saue me.

8 Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!

The Lord will performe his worke toward me: O Lord, thy mercie endureth for euer: forsake not the workes of thine handes.