< Zsoltárok 136 >
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Slavite Gospoda, ker dober je, ker vekomaj je milost njegova.
2 Magasztaljátok az istenek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Slavite bogov Boga, ker vekomaj je milost njegova.
3 Magasztaljátok az uraknak Urát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Slavite gospodov Gospoda, ker vekomaj je milost njegova.
4 A ki nagy csodákat művel egyedül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Njega, ki dela čudovita dela, velika sam, ker vekomaj je milost njegova.
5 A ki teremtette az egeket bölcseséggel; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Kateri je naredil z umnostjo nebesa; ker vekomaj je milost njegova.
6 A ki kiterjesztette a földet a vizek fölé; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Kateri razpenja zemljo nad vodami, ker vekomaj je milost njegova.
7 A ki teremtette a nagy világító testeket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Kateri je naredil luči veliko, ker vekomaj je milost njegova.
8 A napot, hogy uralkodjék nappal; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Solnce, da gospoduje podnevi, ker vekomaj je milost njegova.
9 A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Mesec sè zvezdami, da gospodujejo ponoči, ker vekomaj je milost njegova.
10 A ki megverte az égyiptomiakat elsőszülötteikben; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Kateri je udaril Egipčane v njih prvorojenih, ker vekomaj je milost njegova.
11 A ki kihozta Izráelt azok közül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
In izpeljal je Izraela iz med njih, ker vekomaj je milost njegova;
12 Hatalmas kézzel és kifeszített karral; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Z močno pestjo in z iztegneno roko, ker vekomaj je milost njegova.
13 A ki kétfelé választotta a veres tengert; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Kateri je razdelil morje trstovito na kose, ker vekomaj je milost njegova;
14 És átvitte Izráelt annak közepén; mert örökkévaló az ő kegyelme.
In peljal Izraela po sredi njegovi, ker vekomaj je milost njegova.
15 Faraót pedig és seregét a veres tengerbe meríté; mert örökkévaló az ő kegyelme.
In podrl je Faraona in krdela njegova v morje trstovito, ker vekomaj je milost njegova.
16 A ki vezérlette népét a pusztában; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Kateri je peljal ljudstvo svoje skozi puščavo, ker vekomaj je milost njegova.
17 A ki nagy királyokat vert le; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Kateri je udaril kralje velike, ker vekomaj je milost njegova.
18 És megvert hatalmas királyokat; mert örökkévaló az ő kegyelme.
In pobil je kralje veličastne, ker vekomaj je milost njegova:
19 Szíhont, az Emoreusok királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Sihona, kralja Amorejskega, ker vekomaj je milost njegova;
20 Meg Ógot, a Básán királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
In Oga, kralja Basanskega, ker vekomaj je milost njegova.
21 És örökségül adta az ő földjüket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
In dal je njih deželo v posest, ker vekomaj je milost njegova;
22 Örökségül szolgájának, az Izráelnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Posest Izraelu, svojemu hlapcu, ker vekomaj je milost njegova.
23 A ki megemlékezett rólunk alacsonyságunkban; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Kateri v ponižanji našem spominja se nas, ker vekomaj je milost njegova.
24 És megszabadított minket elleneinktől; mert örökkévaló az ő kegyelme.
In otima nas sovražnikov naših, ker vekomaj je milost njegova.
25 A ki eledelt ad minden testnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Ki daje hrane vsemu mesu, ker vekomaj je milost njegova.
26 Magasztaljátok az egek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme!
Slavite Boga mogočnega nebes, ker vekomaj je milost njegova.