Zsoltárok 136
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
2 Magasztaljátok az istenek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Adjatok hálát az istenek Istenének, mert örökké tart a kegyelme.
3 Magasztaljátok az uraknak Urát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Adjatok hálát az urak Urának, mert örökké tart a kegyelme.
4 A ki nagy csodákat művel egyedül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Annak, ki egyedül mível nagy csodatetteket, mert örökké tart a kegyelme.
5 A ki teremtette az egeket bölcseséggel; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Annak, ki értelemmel készítette az eget, mert örökké tart a kegyelme.
6 A ki kiterjesztette a földet a vizek fölé; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Annak, ki a földet kiterítette a vizek fölé, mert örökké tart a kegyelme.
7 A ki teremtette a nagy világító testeket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Annak, ki nagy világítókat készített, mert örökké tart a kegyelme.
8 A napot, hogy uralkodjék nappal; mert örökkévaló az ő kegyelme.
A napot uralkodásra nappal, mert örökké tart a kegyelme.
9 A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; mert örökkévaló az ő kegyelme.
A holdat és csillagokat uralkodásra éjjel, mert örökké tart a kegyelme.
10 A ki megverte az égyiptomiakat elsőszülötteikben; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Annak, ki megverte Egyiptomot elsőszülöttjeikben, mert örökké tart a kegyelme.
11 A ki kihozta Izráelt azok közül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
S kivezette lzraélt közülök, mert örökké tart a kegyelme.
12 Hatalmas kézzel és kifeszített karral; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Erős kézzel és kinyújtott karral, mert örökké tart a kegyelme.
13 A ki kétfelé választotta a veres tengert; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Annak, ki hasábokra hasította a nádas tengert, mert örökké tart a kegyelme.
14 És átvitte Izráelt annak közepén; mert örökkévaló az ő kegyelme.
És közepén átvonultatta Izraélt, mert örökké tart a kegyelme.
15 Faraót pedig és seregét a veres tengerbe meríté; mert örökkévaló az ő kegyelme.
És behajította Fáraót és hadát a nádas tengerbe, mert örökké tart a kegyelme.
16 A ki vezérlette népét a pusztában; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Annak, ki a pusztában járatta népét, mert örökké tart a kegyelme.
17 A ki nagy királyokat vert le; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Annak, ki megvert nagy királyokat, mert örökké tart a kegyelme.
18 És megvert hatalmas királyokat; mert örökkévaló az ő kegyelme.
S megölt hatalmas királyokat, mert örökké tart a kegyelme.
19 Szíhont, az Emoreusok királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Szíchónt, az Emóri királyát, mert örökké tart a kegyelme.
20 Meg Ógot, a Básán királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
És Ógot, Básán királyát, mert örökké tart a kegyelme.
21 És örökségül adta az ő földjüket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
És adta országukat birtokul, mert örökké tart a kegyelme.
22 Örökségül szolgájának, az Izráelnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Birtokul Izraélnek, az ő szolgájának, mert örökké tart a kegyelme.
23 A ki megemlékezett rólunk alacsonyságunkban; mert örökkévaló az ő kegyelme.
A ki alacsonyságunkban megemlékezett rólunk, mert örökké tart a kegyelme.
24 És megszabadított minket elleneinktől; mert örökkévaló az ő kegyelme.
S megváltott minket szorongatóinkiól, mert örökké tart a kegyelme.
25 A ki eledelt ad minden testnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Kenyeret ad minden halandónak, mert örökké tart a kegyelme.
26 Magasztaljátok az egek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme!
Adjatok hálát az ég Istenének, mert örökké tart a kegyelme.
