Zsoltárok 136
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Dem Herrn sagt Dank! Denn er ist gut. Ja, ewig währet seine Huld.
2 Magasztaljátok az istenek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Dem Gott der Götter danket; denn ewig währet seine Huld!
3 Magasztaljátok az uraknak Urát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Dem Herrn der Herren danket; denn ewig währet seine Huld!
4 A ki nagy csodákat művel egyedül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Ihm, der allein nur große Wunder tut; denn ewig währet seine Huld!
5 A ki teremtette az egeket bölcseséggel; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Ihm, der mit Einsicht schuf den Himmel; denn ewig währet seine Huld!
6 A ki kiterjesztette a földet a vizek fölé; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Ihm, der die Erde ausgebreitet auf den Wassern; denn ewig währet seine Huld!
7 A ki teremtette a nagy világító testeket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Ihm, der die großen Lichter schuf; denn ewig währet seine Huld!
8 A napot, hogy uralkodjék nappal; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Die Sonne als die Königin des Tages; denn ewig währet seine Huld!
9 A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Als Nachtbeherrscher Mond und Sterne; denn ewig währet seine Huld!
10 A ki megverte az égyiptomiakat elsőszülötteikben; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Der die Ägypter schlug an ihren Erstgeborenen; denn ewig währet seine Huld!
11 A ki kihozta Izráelt azok közül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Der Israel aus ihrer Mitte führte; denn ewig währet seine Huld!
12 Hatalmas kézzel és kifeszített karral; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Mit starker Hand und ausgestrecktem Arme; denn ewig währet seine Huld!
13 A ki kétfelé választotta a veres tengert; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Ihm, der das Schilfmeer schnitt in Teile; denn ewig währet seine Huld!
14 És átvitte Izráelt annak közepén; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Der Israel durch seine Mitte führte; denn ewig währet seine Huld!
15 Faraót pedig és seregét a veres tengerbe meríté; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Der Pharao und seine Macht ins Schilfmeer stürzte; denn ewig währet seine Huld!
16 A ki vezérlette népét a pusztában; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Der seines Volkes Führer durch die Wüste war; denn ewig währet seine Huld!
17 A ki nagy királyokat vert le; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Der große Könige erschlug; denn ewig währet seine Huld!
18 És megvert hatalmas királyokat; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Der starken Königen das Leben nahm; denn ewig währet seine Huld!
19 Szíhont, az Emoreusok királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Den Amoriterkönig Sichon; denn ewig währet seine Huld!
20 Meg Ógot, a Básán királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Und Og, den Basankönig; denn ewig währet seine Huld!
21 És örökségül adta az ő földjüket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Und der ihr Land zum ewigen Besitze machte; denn ewig währet seine Huld!
22 Örökségül szolgájának, az Izráelnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zum ewigen Besitz für seinen Diener Israel; denn ewig währet seine Huld!
23 A ki megemlékezett rólunk alacsonyságunkban; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Der unsere Erniedrigung uns hoch anschrieb; denn ewig währet seine Huld!
24 És megszabadított minket elleneinktől; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Der uns von unseren Bedrängern rettete; denn ewig währet seine Huld!
25 A ki eledelt ad minden testnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Der allem Fleische Speise gibt; denn ewig währet seine Huld!
26 Magasztaljátok az egek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme!
Dem Himmelsgott sagt Dank! Denn ewig währet seine Huld!
