< Zsoltárok 136 >
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Célébrez l’Éternel! Car il est bon; car sa bonté demeure à toujours.
2 Magasztaljátok az istenek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Célébrez le Dieu des dieux! car sa bonté demeure à toujours.
3 Magasztaljátok az uraknak Urát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Célébrez le Seigneur des seigneurs! car sa bonté demeure à toujours;
4 A ki nagy csodákat művel egyedül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Celui qui seul fait de grandes merveilles, car sa bonté demeure à toujours:
5 A ki teremtette az egeket bölcseséggel; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Qui a fait les cieux par [son] intelligence, car sa bonté demeure à toujours;
6 A ki kiterjesztette a földet a vizek fölé; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Qui a étendu la terre sur les eaux, car sa bonté demeure à toujours;
7 A ki teremtette a nagy világító testeket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Qui a fait de grands luminaires, car sa bonté demeure à toujours:
8 A napot, hogy uralkodjék nappal; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Le soleil pour dominer sur le jour, car sa bonté demeure à toujours;
9 A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; mert örökkévaló az ő kegyelme.
La lune et les étoiles pour dominer sur la nuit, car sa bonté demeure à toujours;
10 A ki megverte az égyiptomiakat elsőszülötteikben; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Qui a frappé l’Égypte en ses premiers-nés, car sa bonté demeure à toujours;
11 A ki kihozta Izráelt azok közül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Et a fait sortir Israël du milieu d’eux, car sa bonté demeure à toujours, –
12 Hatalmas kézzel és kifeszített karral; mert örökkévaló az ő kegyelme.
À main forte et à bras étendu, car sa bonté demeure à toujours;
13 A ki kétfelé választotta a veres tengert; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Qui a divisé en deux la mer Rouge, car sa bonté demeure à toujours;
14 És átvitte Izráelt annak közepén; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Et a fait passer Israël au milieu d’elle, car sa bonté demeure à toujours;
15 Faraót pedig és seregét a veres tengerbe meríté; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Et a précipité le Pharaon et son armée dans la mer Rouge, car sa bonté demeure à toujours;
16 A ki vezérlette népét a pusztában; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Qui a conduit son peuple par le désert, car sa bonté demeure à toujours;
17 A ki nagy királyokat vert le; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Qui a frappé de grands rois, car sa bonté demeure à toujours;
18 És megvert hatalmas királyokat; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Et a tué de puissants rois, car sa bonté demeure à toujours:
19 Szíhont, az Emoreusok királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Sihon, roi des Amoréens, car sa bonté demeure à toujours,
20 Meg Ógot, a Básán királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Et Og, roi de Basan, car sa bonté demeure à toujours;
21 És örökségül adta az ő földjüket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Et a donné leur pays en héritage, car sa bonté demeure à toujours, –
22 Örökségül szolgájának, az Izráelnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
En héritage à Israël, son serviteur, car sa bonté demeure à toujours;
23 A ki megemlékezett rólunk alacsonyságunkban; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Qui, dans notre bas état, s’est souvenu de nous, car sa bonté demeure à toujours,
24 És megszabadított minket elleneinktől; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Et nous a délivrés de nos ennemis, car sa bonté demeure à toujours;
25 A ki eledelt ad minden testnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
Qui donne du pain à toute chair, car sa bonté demeure à toujours.
26 Magasztaljátok az egek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme!
Célébrez le Dieu des cieux! Car sa bonté demeure à toujours.