Zsoltárok 135
1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek az Úrnak nevét, dicsérjétek szolgái az Úrnak!
Halleluja! Lov Herrens navn, lov, I Herrens tjenere,
2 A kik álltok az Úrnak házában, Istenünk házának pitvaraiban.
I som står i Herrens hus, i forgårdene til vår Guds hus!
3 Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr; zengjétek nevét, mert gyönyörűséges!
Lov Herren! for Herren er god, lovsyng hans navn! for det er liflig.
4 Mert kiválasztá magának az Úr Jákóbot, Izráelt a saját örökségéül.
For Herren har utvalgt sig Jakob, Israel til sin eiendom.
5 Én bizony tudom, hogy nagy az Úr, és a mi Urunk minden istennél különb.
Jeg vet at Herren er stor, og vår Herre større enn alle guder.
6 Mind megteszi az Úr, a mit akar: az egekben és a földön, a vizekben és minden mélységben.
Herren gjør alt det han vil, i himmelen og på jorden, i havene og alle dyp,
7 Felemeli a felhőket a földnek széléről; villámlást készít, hogy eső legyen, s szelet hoz elő tárházaiból.
han som lar regnskyer stige op fra jordens ende, gjør lyn til regn, fører vind ut av sine forrådshus,
8 A ki megverte Égyiptom elsőszülötteit, az emberétől a baroméig.
han som slo de førstefødte i Egypten, både mennesker og fe.
9 Jeleket és csodákat küldött rád, oh Égyiptom, Faraóra és összes szolgáira.
som sendte tegn og under midt i dig, Egypten, mot Farao og mot alle hans tjenere,
10 A ki megvert sok népet, és megölt erős királyokat:
han som slo mange hedningefolk og drepte mektige konger,
11 Szíhont, az Emoreusok királyát, meg Ógot, a Básán királyát, és Kanaánnak minden királyát.
Sihon, amorittenes konge, og Og, Basans konge, og alle Kana'ans kongeriker,
12 És odaadta földüket örökségül; örökségül saját népének, Izráelnek.
og gav deres land til arv, gav Israel, sitt folk, det til arv.
13 Uram! Örökkévaló a te neved; nemzedékről nemzedékre emlegetnek téged.
Herre, ditt navn blir til evig tid, Herre, ditt minne fra slekt til slekt.
14 Mert birája az Úr az ő népének, és könyörületes az ő szolgái iránt.
For Herren skal dømme sitt folk, og han skal miskunne sig over sine tjenere.
15 A pogányok bálványai ezüst és arany, emberi kezek alkotásai.
Hedningenes avguder er sølv og gull, et verk av menneskers hender.
16 Szájok van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak;
De har munn, men taler ikke; de har øine, men ser ikke;
17 Füleik vannak, de nem hallanak, és lehellet sincsen szájokban!
de har ører, men hører ikke, og det er ikke nogen ånde i deres munn.
18 Hasonlók lesznek hozzájuk alkotóik is, és mindazok, a kik bíznak bennök.
Som de selv er, blir de som gjør dem, hver den som setter sin lit til dem.
19 Izráel háznépe: áldjátok az Urat! Áronnak háznépe: áldjátok az Urat!
Israels hus, lov Herren! Arons hus, lov Herren!
20 Lévinek háznépe: áldjátok az Urat! Kik félik az Urat: áldjátok az Urat!
Levis hus, lov Herren! I som frykter Herren, lov Herren!
21 Áldott az Úr a Sionon, a ki Jeruzsálemben lakozik! Dicsérjétek az Urat!
Lovet være Herren fra Sion, han som bor i Jerusalem! Halleluja!
