Zsoltárok 135
1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek az Úrnak nevét, dicsérjétek szolgái az Úrnak!
Treño t’Ià. Bangò ty tahina’ Iehovà; mandrengea, ry mpitoro’Iehovà,
2 A kik álltok az Úrnak házában, Istenünk házának pitvaraiban.
Ry mpijohañe añ’anjomba’Iehovà, an-kiririsan’ anjomban’ Añahareo,
3 Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr; zengjétek nevét, mert gyönyörűséges!
Rengeo, t’Ià, amy te soa t’Iehovà; sabò i tahina’ey ty amy volonahe’ey.
4 Mert kiválasztá magának az Úr Jákóbot, Izráelt a saját örökségéül.
Amy te jinobo’ Ià ho am-bata’e t’Iakobe, ho vara’e t’Israele.
5 Én bizony tudom, hogy nagy az Úr, és a mi Urunk minden istennél különb.
Fantako te ra’elahy t’Iehovà, le mandikoatse ze atao ‘ndrahare iaby t’i Talè.
6 Mind megteszi az Úr, a mit akar: az egekben és a földön, a vizekben és minden mélységben.
Manao ze satri’e t’Iehovà, an-dindiñe añe naho an-tane atoy, amy riakey vaho an-tsikeokeoke ao.
7 Felemeli a felhőket a földnek széléről; villámlást készít, hogy eső legyen, s szelet hoz elő tárházaiból.
Ampionjone’e hirik’ añ’olon-tane añe ty mika; anoa’e helatse o orañeo vaho akare’e boak’an-driha’e ao ty tioke.
8 A ki megverte Égyiptom elsőszülötteit, az emberétől a baroméig.
Zinama’e o tañoloñoloña’ i Mitsraimeo, ndra ondaty ndra biby.
9 Jeleket és csodákat küldött rád, oh Égyiptom, Faraóra és összes szolgáira.
Nañiraha’e viloñe naho halatsàñe mb’añivo’areo ao, ihe ‘nio, ry Mitsraime, amy Parò vaho amo mpitoro’e iabio.
10 A ki megvert sok népet, és megölt erős királyokat:
Narotsa’e ty fifeheañe maro, binaibai’e o mpanjaka fanalolahio,
11 Szíhont, az Emoreusok királyát, meg Ógot, a Básán királyát, és Kanaánnak minden királyát.
i Sikone, mpanjaka’ o nte Emoreo, naho i Oge, mpanjaka’ i Basane, vaho o fonga fifeleha’ i Kanàneo;
12 És odaadta földüket örökségül; örökségül saját népének, Izráelnek.
Le natolo’e ho lova ty tane’ iareo, ho lova’ Israele, ondati’eo.
13 Uram! Örökkévaló a te neved; nemzedékről nemzedékre emlegetnek téged.
Ry Iehovà, tsy modo ty tahina’o, ty fitiahiañ’ azo ry Iehovà, le nainai’e donia.
14 Mert birája az Úr az ő népének, és könyörületes az ő szolgái iránt.
Fa homei’ Iehovà to ondati’eo le ho tretreze’e o mpitoro’eo.
15 A pogányok bálványai ezüst és arany, emberi kezek alkotásai.
Volafoty naho volamena o raham-pahasive’ o kilakila ‘ndatioo, ty sata-pità’ ondaty.
16 Szájok van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak;
Ie manam-bava, fe tsy mirehake, ama-maso, fe tsy mahatrea;
17 Füleik vannak, de nem hallanak, és lehellet sincsen szájokban!
aman-tsofy, fe tsy mahatsanoñe, vaho tsy mahakofòke o vava’iareoo.
18 Hasonlók lesznek hozzájuk alkotóik is, és mindazok, a kik bíznak bennök.
Ho hambañe am’iereo o mpanao iareoo, Eka, ze hene miato am’iereo.
19 Izráel háznépe: áldjátok az Urat! Áronnak háznépe: áldjátok az Urat!
Ry anjomba’ Israele, Andriaño t’Iehovà; ry akiba’ i Aharone, andriaño t’Iehovà;
20 Lévinek háznépe: áldjátok az Urat! Kik félik az Urat: áldjátok az Urat!
ry kivoho’ i Levio, andriaño t’Iehovà; ry mpañeveñe am’Iehovà, andriaño t’Iehovà.
21 Áldott az Úr a Sionon, a ki Jeruzsálemben lakozik! Dicsérjétek az Urat!
Andriaño boak’e Tsiône ao t’Iehovà, ry mpimoneñe e Ierosalaimeo. Treño t’Ià.
