Zsoltárok 135
1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek az Úrnak nevét, dicsérjétek szolgái az Úrnak!
Lobet Jah! / Lobt den Namen Jahwes, / Lobt ihn, ihr Knechte Jahwes,
2 A kik álltok az Úrnak házában, Istenünk házának pitvaraiban.
Die ihr steht in Jahwes Haus, / In den Höfen des Hauses unsers Gottes!
3 Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr; zengjétek nevét, mert gyönyörűséges!
Lobt Jah, denn Jahwe ist gütig, / Spielt seinem Namen, denn lieblich ist er!
4 Mert kiválasztá magának az Úr Jákóbot, Izráelt a saját örökségéül.
Denn Jah hat Jakob erkoren, / Israel sich zum Eigentum erwählt.
5 Én bizony tudom, hogy nagy az Úr, és a mi Urunk minden istennél különb.
Denn ich weiß wohl, daß Jahwe groß ist / Und unser Herr alle Götter überragt.
6 Mind megteszi az Úr, a mit akar: az egekben és a földön, a vizekben és minden mélységben.
Alles, was Jahwe gefiel, das hat er gemacht / Im Himmel und auf Erden, / In den Meeren und allen Tiefen.
7 Felemeli a felhőket a földnek széléről; villámlást készít, hogy eső legyen, s szelet hoz elő tárházaiból.
Er führt Wolken herauf vom Ende der Erde, / Läßt künden durch Blitze Gewitterregen, / Holt Wind aus seinen Speichern hervor.
8 A ki megverte Égyiptom elsőszülötteit, az emberétől a baroméig.
Er schlug Ägyptens Erstgeburten / Von Menschen bis zum Vieh.
9 Jeleket és csodákat küldött rád, oh Égyiptom, Faraóra és összes szolgáira.
Er sandte Zeichen und Wunder / Wider dich, Ägyptenland, / Wider Pharao und all seine Knechte.
10 A ki megvert sok népet, és megölt erős királyokat:
Er schlug viele Völker / Und tötete mächtige Könige.
11 Szíhont, az Emoreusok királyát, meg Ógot, a Básán királyát, és Kanaánnak minden királyát.
Sihon, der Amoriter König, / Und Og, den König von Basan, / Ja, machte zunichte alle Reiche Kanaans.
12 És odaadta földüket örökségül; örökségül saját népének, Izráelnek.
Er gab ihr Land als Erbe, / Als Erbe Israel, seinem Volk.
13 Uram! Örökkévaló a te neved; nemzedékről nemzedékre emlegetnek téged.
Jahwe, dein Name währt ewig; / Dein Gedächtnis, Jahwe, bleibt für und für.
14 Mert birája az Úr az ő népének, és könyörületes az ő szolgái iránt.
Denn Jahwe wird seinem Volk Recht schaffen / Und mit seinen Knechten Erbarmen haben.
15 A pogányok bálványai ezüst és arany, emberi kezek alkotásai.
Der Heiden Götzen sind Silber und Gold, / Das Gebilde von Menschenhand.
16 Szájok van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak;
Sie haben einen Mund und können nicht reden, / Sie haben Augen und sehen doch nicht.
17 Füleik vannak, de nem hallanak, és lehellet sincsen szájokban!
Ohren haben sie und hören nicht, / Noch haben sie Odem in ihrem Mund.
18 Hasonlók lesznek hozzájuk alkotóik is, és mindazok, a kik bíznak bennök.
Ihnen gleich sind, die sie bilden — / Jeder, der ihnen vertraut.
19 Izráel háznépe: áldjátok az Urat! Áronnak háznépe: áldjátok az Urat!
Ihr von Israels Haus, preist Jahwe! / Ihr von Aarons Haus, preist Jahwe!
20 Lévinek háznépe: áldjátok az Urat! Kik félik az Urat: áldjátok az Urat!
Ihr von Levis Haus, preist Jahwe! / Die ihr Jahwe fürchtet, preist Jahwe!
21 Áldott az Úr a Sionon, a ki Jeruzsálemben lakozik! Dicsérjétek az Urat!
Gepriesen sei Jahwe von Zion aus, / Er, der in Jerusalem wohnt. / Lobt Jah!
