< Zsoltárok 132 >

1 Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
Ɔsoroforɔ dwom. Ao Awurade kae Dawid ne ɔhaw ahodoɔ a ɔgyinaa ano no.
2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
Ɔkaa Awurade ntam na ɔhyɛɛ Yakob Otumfoɔ no bɔ sɛ,
3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
“Merenhyɛne me fie na merenkɔda me mpa so,
4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
meremma nna mfa me na meremma mʼani nkum,
5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
kɔsi sɛ menya baabi ama Awurade, baabi a Yakob Otumfoɔ no bɛtena.”
6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
Yɛtee wɔ Efrata, yɛbɛtoo so wɔ Yaar mfuo so.
7 Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
“Momma yɛnkɔ nʼatenaeɛ; momma yɛnsom wɔ ne nan ntiasoɔ hɔ.
8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
‘Ao Awurade, sɔre bra wʼahomegyebea, wo ne wo tumi Adaka no.
9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
Ma tenenee nyɛ sɛ ntadeɛ mma wʼasɔfoɔ; ma wʼahotefoɔ nto ahurisie dwom.’”
10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
Wo ɔsomfoɔ Dawid enti, nyi wʼani mfiri deɛ woasra no ngo no so.
11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
Awurade kaa ntam kyerɛɛ Dawid, nokorɛ ntam a ɔrentwe nsane sɛ, “Wʼasefoɔ no mu baako na mede no bɛtena wʼahennwa so.
12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
Sɛ wo mmammarima di mʼapam so na wɔtie me nkyerɛkyerɛ a, ɛnneɛ wɔn mmammarima bɛtena wʼahennwa so afebɔɔ.”
13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
Awurade ayi Sion, ɔde hɔ ayɛ nʼatenaeɛ:
14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
“Ɛha ne mʼahomegyebea daa nyinaa; ɛha na mɛtena adi ɔhene, ɛfiri sɛ ɛha na mepɛ,
15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
mede nneɛma pa bebree bɛhyira no na mama nʼahiafoɔ adidi amee.
16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
Mede nkwagyeɛ bɛfira nʼasɔfoɔ na nʼahotefoɔ ato ahurisie dwom daa.
17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
“Mɛma ɔberempɔn bi apue wɔ Dawid ahennie mu na mede kanea asi hɔ ama deɛ masra no ngo no.
18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
Mede aniwuo bɛfira nʼatamfoɔ, nanso nʼahenkyɛ bɛhyerɛn wɔ ne tiri so.”

< Zsoltárok 132 >