< Zsoltárok 132 >

1 Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
Ɔsoroforo dwom. Awurade kae Dawid ne ɔhaw ahorow a ogyinaa ano no.
2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
Ɔkaa Awurade ntam, na ɔhyɛɛ nea ɔyɛ Otumfo ma Yakob no bɔ se,
3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
“Merenhyɛn me fi na merenkɔda me mpa so,
4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
meremma nna mmfa me na meremma mʼani nkum,
5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
kosi sɛ menya baabi ama Awurade, baabi a nea ɔyɛ Otumfo ma Yakob No bɛtena.”
6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
Yɛtee wɔ Efrata, yɛbɛtoo so wɔ Yaar mfuw so.
7 Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
“Momma yɛnkɔ nʼatenae; momma yɛnsom wɔ ne nan ntiaso hɔ.
8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
‘Awurade, sɔre bra wʼahomegyebea, wo ne wo tumi adaka no.
9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
Ma trenee nyɛ sɛ ntade mma wʼasɔfo; ma wʼahotefo nto ahurusi nnwom.’”
10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
Wo somfo Dawid nti, nyi wʼani mfi nea woasra no ngo no so.
11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
Awurade kaa ntam kyerɛɛ Dawid, nokware ntam a ɔntwe nsan se, “Wʼasefo no mu baako na mede no bɛtena wʼahengua so.
12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
Sɛ wo mmabarima di mʼapam so na wotie me nkyerɛkyerɛ a, ɛno de wɔn mmabarima bɛtena wʼahengua so afebɔɔ.”
13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
Awurade ayi Sion, ɔde hɔ ayɛ nʼatenae:
14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
“Ɛha ne mʼahomegyebea daa nyinaa; ɛha na mɛtena adi hene, efisɛ ha na mepɛ,
15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
mede nneɛma pa bebree behyira no na mama nʼahiafo adidi amee.
16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
Mede nkwagye befura nʼasɔfo, na nʼahotewfo ato ahurusi nnwom daa.
17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
“Mɛma obirɛmpɔn bi apue wɔ Dawid ahenni mu, na mede kanea asi hɔ ama nea masra no ngo no.
18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
Mede aniwu befura nʼatamfo, nanso wɔbɛhyɛ no ahenkyɛw a ɛhyerɛn.”

< Zsoltárok 132 >