< Zsoltárok 132 >
1 Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
Cântico dos degraus: Lembra-te, SENHOR, de Davi, [e] de todas as aflições dele.
2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
Ele, que jurou ao SENHOR, [e] fez um voto ao Poderoso de Jacó,
3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
[dizendo]: Não entrarei na tenda de minha casa, nem subirei no leito de minha cama;
4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
Não darei sono aos meus olhos, [nem] cochilo às minhas pálpebras;
5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
Enquanto eu não achar um lugar para o SENHOR, moradas para o Poderoso de Jacó.
6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
Eis que ouvimos dela em Efrata, e [a] achamos nos campos de Jaar.
7 Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
Entraremos em suas moradas, [e] nos prostraremos perante o escabelo de seus pés.
8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
Levanta-te, SENHOR, a teu repouso; tu e a arca de teu poder.
9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
Que teus sacerdotes se vistam de justiça, e teus santos gritem de alegria.
10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
Por causa de Davi teu servo, não rejeites o rosto de teu ungido.
11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
O SENHOR jurou a Davi [com] fidelidade; dela não se desviará. [Ele disse]: Do fruto do teu ventre porei sobre o teu trono.
12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
Se teus filhos guardarem meu pacto e meus testemunhos que eu lhes ensinar, também seus filhos se sentarão sobre teu trono para sempre.
13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
Porque o SENHOR escolheu a Sião, desejou-a para sua habitação,
14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
[Dizendo]: Este é o meu repouso para sempre; aqui habitarei, pois assim desejei.
15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
Abençoarei seu sustento abundantemente, [e] fartarei seus necessitados de pão.
16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
E a seus sacerdotes vestirei de salvação; e seus santos gritarão de alegria abundantemente.
17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
Ali farei brotar o poder de Davi; e preparei uma lâmpada para o meu ungido.
18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
A seus inimigos vestirei de vergonha; mas sobre ele florescerá sua coroa.