Zsoltárok 132
1 Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
He waiata; he pikitanga. E Ihowa, maharatia a Rawiri, me ona mamaetanga ngakau katoa;
2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
Tana oati ki a Ihowa, tana kupu taurangi ki te Mea Nui o Hakopa;
3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
E kore rawa ahau e tae ki toku whare e noho ai ahau, e eke ranei ki runga ki toku moenga;
4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
E kore ahau e tuku i oku kanohi kia moe, i oku kamo kia nenewha;
5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
Kia kitea ra ano e ahau he wahi mo Ihowa, he nohoanga mo te Mea Nui o Hakopa.
6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
Na i rangona e matou ki Eparata, i kitea ki nga mara o te ngahere.
7 Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
Ka haere matou ki roto ki ona tapenakara; ka koropiko ki tona turanga waewae.
8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
E ara, e Ihowa, ki tou okiokinga, a koe, me te aaka o tou kaha.
9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
Kia whakakakahuria au tohunga ki te tika; kia hamama tau hunga tapu i te hari.
10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
Whakaaro ki a Rawiri, ki tau pononga: kaua e whakapeaua atu te mata o tau i whakawahi ai.
11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
Kua oati pono a Ihowa ki a Rawiri, e kore ia e tahuri ke i tena; Ka whakanohoia e ahau tetahi hua o tou kopu ki tou torona.
12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
Ki te puritia e au tama taku kawenata, me taku whakaaturanga e ako ai ahau ki a ratou, ka noho ano a ratou tama ki tou torona ake ake.
13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
Kua whiriwhiria hoki e Ihowa a Hiona; kua hiahiatia e ia hei nohoanga mona.
14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
Ko toku okiokinga tenei ake ake; ko konei ahau noho ai, kua hiahiatia hoki e ahau.
15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
Ka manaakitia rawatia e ahau tana kai; ka whakamakonatia e ahau ona rawakore ki te taro.
16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
Ka whakakakahuria hoki e ahau ona tohunga ki te whakaoranga; a ka hamama tona hunga tapu i te hari.
17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
Ka meinga e ahau kia pihi ki reira te haona o Rawiri: kua whakapaia e ahau he rama mo taku i whakawahi ai.
18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
Ka whakakakahuria e ahau ona hoariri ki te whakama; a ka matomato tona karauna i runga i a ia.
