Zsoltárok 132
1 Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
Sabo-Pionjonañe Ry Iehovà, tiahio t’i Davide ty amo falovilovia’eo.
2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
Ty nifantà’e am’ Iehovà, ty nititiha’e amy Tsitongerè’ Iakobey:
3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
Toe tsy hizilik’ an-kibohon- trañoko ao raho ndra hijoñe am-pandreako nivelareñe ho ahiko ao:
4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
Tsy homeiko roro o masokoo, tsy hidrodreke o voho-masokoo,
5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
ampara’ te hahatreavako toetse t’Iehovà, akiba ho a i Tsitongerè’ Iakobey.
6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
Jinanji’ay e Efrata izay, tendrek’ an-kodobo’ i alay:
7 Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
Antao hionjoñe mb’an-Kivoho’e ao; antao hitalaho am-pitongoàm-pandia’e eo.
8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
Miongaha ry Iehovà, miheova mb’am-pitofà’o mb’eo, Ihe naho i vatam-pañinan-kaozara’oy.
9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
Ho lafihen-kavantañañe o mpisoro’oo, hipoñak’ an-kaehake o noro’oo.
10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
Ty amy Davide mpitoro’oy, ko ampitolihe’o añe ty lahara’ i noriza’oy.
11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
Nifanta mahity amy Davide t’Iehovà, vaho tsy hafote’e, ty hoe: Hampiambesareko ami’ty fiambesam-panjakà’o eo ty boak’ am-pañova’o ao;
12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
lehe ambe’ o ana’oo i fañinakoy naho ty taroko anareko iareo, le hiambesatse amy fiambesam-panjaka’oy nainai’e o ana’ iareoo.
13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
Toe jinobo’ Iehovà ty Tsiône, i fañiria’e ho fimoneña’ey:
14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
Etoy ty fitofako nainai’e tsy modo; atoa ty himoneñako, fa fisalalàko—
15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
Hogogoeko ty riha’e, ho eneñeko mahakama o mahàtra’eo.
16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
Hampisikineko fandrombahañe o mpisoro’eo, hisabo an-drebeke o noro’eo.
17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
Ao ty hampitiriako ty tsifa’ i Davide; ao ty nañajariako failo’ i norizakoy.
18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
Haombeko hasalarañe o rafelahi’eo, fe hipelapelatse añambone’e eo ty sabaka’e.
