< Zsoltárok 132 >

1 Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
Nzembo ya mobembo mpo na kokende na Tempelo ya Yawe. Yawe, kanisa Davidi; kanisa pasi na ye nyonso!
2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
Alapaki ndayi oyo epai na Yawe, epai ya Elombe ya Jakobi:
3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
« Nakokota na ndako na ngai te, nakomata na mbeto na ngai te,
4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
nakokanga miso na ngai te mpo na kolala pongi to mpo na konimba mwa moke
5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
kino nakozwa Esika mpo na Yawe, Ndako mpo na Elombe ya Jakobi. »
6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
Toyokaki sango na tina na yango na Efrata, tomonaki yango na elanga ya Yari.
7 Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
Tokende na Ndako na Ye, togumbama liboso ya enyatelo makolo na yango.
8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
Yawe, telema, yaka na Esika na Yo ya bopemi! Yaka elongo na Sanduku ya Boyokani epai wapi nguya na Yo ezali.
9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
Tika ete Banganga-Nzambe na Yo balata bosembo lokola elamba; mpe tika ete basantu na Yo baganga na esengo!
10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
Mpo na Davidi, mosali na Yo, kobengana mopakolami na Yo te!
11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
Yawe alapaki epai ya Davidi ndayi ya solo, oyo akowangana te: « Nakotia moko kati na bakitani na yo na kiti na yo ya bokonzi.
12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
Soki bana na yo babateli boyokani mpe mibeko na ngai, bana na bango mpe bakokitana na yo lokola bakonzi, mpe ekosalema bongo mpo na libela. »
13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
Pamba te Yawe aponaki Siona, asepelaki kokomisa yango Esika na Ye ya kovanda:
14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
« Ezali Esika na ngai ya bopemi mpo na libela; nakovanda awa, pamba te nasepelaki na yango.
15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
Nakopambola, nakopambola yango na biloko ebele, nakotondisa babola na yango na bilei.
16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
Nakolatisa Banganga-Nzambe na yango lobiko, mpe bato na yango bakoganga na esengo.
17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
Kuna na Siona, nakobakisa nguya ya Davidi, mpe nakobimisela ye mokitani, mopakolami na ngai, lokola mwinda ya kopela.
18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
Nakoyokisa banguna na ye soni, mpe motole na ye ekongenga na mbunzu na ye. »

< Zsoltárok 132 >