Zsoltárok 132
1 Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
Cantique des degrés.
2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
Comme il a juré au Seigneur, et voué ce vœu au Dieu de Jacob:
3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
Si j’entre dans l’intérieur de ma maison, si je monte sur le lit de mon repos;
4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
Si j’accorde à mes yeux le sommeil, et à mes paupières l’assoupissement;
5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
Et le repos à mes tempes, jusqu’à ce que je trouve un lieu pour le Seigneur, un tabernacle pour le Dieu de Jacob.
6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
Voilà que nous avons appris qu’il était à Ephrata, nous l’avons trouvé dans les champs de la forêt.
7 Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
Nous entrerons dans son tabernacle, nous adorerons dans le lieu où se sont arrêtés ses pieds,
8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
Levez-vous, Seigneur, et entrez dans votre repos, vous et l’arche de votre sanctification.
9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
Que vos prêtres soient revêtus de justice et que vos saints exultent.
10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
À cause de David votre serviteur, ne détournez pas la face de votre christ.
11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
Dieu a juré la vérité à David, et il ne l’éludera pas: Je mettrai un fils du fruit de tes entrailles sur ton trône.
12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
Si tes fils gardent mon alliance et mes témoignages que je leur enseignerai,
13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
Puisque le Seigneur a choisi Sion, il l’a choisi pour son habitation.
14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
C’est là pour toujours le lieu de mon repos, j’y habiterai, puisque je l’ai choisie.
15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
Bénissant, je bénirai sa veuve: ses pauvres, je les rassasierai de pain.
16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
Je revêtirai ses prêtres du salut, et ses saints exulteront d’exultation.
17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
Là je produirai la corne de David: j’ai préparé une lampe à mon christ.
18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
Je couvrirai ses ennemis de confusion, mais sur lui fleurira ma sanctification.
