Zsoltárok 132
1 Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
Cantique des pèlerinages. Éternel, souviens-toi de David Et de ses pénibles labeurs,
2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
Lui qui fit ce serment à l'Éternel Et ce voeu au Puissant de Jacob:
3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
«Je n'entrerai pas dans la tente où j'habite, Et je ne monterai pas sur le lit où je repose;
4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
Je ne donnerai pas de sommeil à mes yeux. Ni de repos à, mes paupières,
5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
Avant d'avoir trouvé une résidence pour l'Éternel, Une demeure pour le Puissant de Jacob!»
6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
Nous avions entendu dire que l'arche était à Éphrath, Et nous l'avons trouvée dans les champs de Jaar.
7 Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
Entrons dans la demeure de l'Éternel; Prosternons-nous devant son marchepied;
8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
Lève-toi, ô Éternel, viens dans ton lieu de repos, Toi et l'arche où ta majesté réside!
9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
Que tes sacrificateurs se parent de leurs vêtements sacrés, Et que tes fidèles poussent des cris de joie!
10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
Pour l'amour de David, ton serviteur, Ne repousse pas la face de ton Oint!
11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
L'Éternel a fait à David ce serment immuable, Et il ne le révoquera point: «Je mettrai sur ton trône un fils issu de toi.
12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
Si tes enfants gardent mon alliance Et les enseignements que je leur donnerai, Leurs fils aussi, à perpétuité, Seront assis sur ton trône.»
13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
L'Éternel a fait choix de Jérusalem: Il a désiré en faire son séjour.
14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
«Cette ville est le lieu de mon repos, à perpétuité; Elle est la résidence que j'ai désirée.
15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
Je remplirai de provisions ses greniers; Je rassasierai de pain ses indigents.
16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
Je donnerai pour vêtements à ses sacrificateurs Le salut qui vient de moi, Et ses fidèles pousseront des cris d'allégresse.
17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
C'est là que je ferai croître la puissance de David; C'est là que j'ai préparé un flambeau pour mon Oint.
18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
Je couvrirai de honte ses ennemis. Et sur sa tête brillera son diadème!»
