Zsoltárok 132
1 Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
Mɔzɔha. O! Yehowa, ɖo ŋku David kple fukpekpe siwo katã me wòto la dzi.
2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
Eka atam na Yehowa, eye wòɖe adzɔgbe na Yakob ƒe Ŋusẽtɔ la be,
3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
“Nyemage ɖe aƒenye me, alo aɖamlɔ nye aba dzi o.
4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
Nyemana nye ŋkuwo nadɔ alɔ̃, alo nye aɖaba nadɔ akɔlɔ̃e o,
5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
va se ɖe esime mekpɔ teƒe na Yehowa kple nɔƒe na Yakob ƒe ŋusẽtɔ la.”
6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
Míesee le Efrata, eye míedo goe le Yaar gbegbe be,
7 Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
“Mina míayi ɖe enɔƒe, mina míade ta agu ɖe eƒe afɔɖodzinu ŋgɔ.
8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
O! Yehowa, tso, ne nàva wò gbɔɖemeƒe, wò kple wò ŋusẽ ƒe nubablaɖaka la gbɔ.
9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
Wò nunɔlawo nedo dzɔdzɔenyenye ƒe awu, eye wò ame kɔkɔewo nedzi ha le dzidzɔkpɔkpɔ ta.”
10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
Le David, wò dɔla ta la, mègagbe wò amesiamina la o.
11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
Yehowa ka atam na David; eka atam vavã si matu o la be, “Matsɔ wò ŋutɔ wò dzidzimevi aɖo fiae ɖe wò fiazikpui dzi.
12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
Nenema ke ne viwò ŋutsuwo lé nye nubabla kple nye se siwo mefia wo me ɖe asi la, ekema wo viwo anɔ wò fiazikpui dzi tso mavɔ me yi ɖe mavɔ me.”
13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
Elabena Yehowa tia Zion, eye wòtiae be wòanye ye nɔƒe be,
14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
“Esia nye nye gbɔɖemeƒe tso mavɔ me yi ɖe mavɔ me, afi siae manɔ fiazikpui dzi le gli, elabena nye ŋutɔe tiae.”
15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
Matsɔ nu nyui geɖewo ayrae, eye matsɔ nuɖuɖu aɖi ƒoe na eƒe ame dahewo.
16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
Mado xɔxɔ ƒe awu na eƒe nunɔlawo, eye eƒe ame kɔkɔewo adzi ha le dzidzɔkpɔkpɔ ta tegbetegbe.
17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
“Le afi sia, mana dzo nado na David, eye masi akaɖi aɖo anyi na nye amesiamina la.
18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
Matsɔ ŋukpe ado na eƒe futɔwo, ke fiakuku si anɔ eƒe ta la, anɔ keklẽm.”
