Zsoltárok 131

1 Grádicsok éneke; Dávidtól. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után;

Gospode! ne nadima se srce moje, niti se uznose oèi moje; niti idem na veliko, ni na ono što je više od mene.

2 Sőt lecsendesítém és elnémítám lelkemet. A milyen az elválasztott gyermek az anyjánál; mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem.

Smjeran sam i krotak dušom svojom, kao dijete kraj matere; kao dijete duša je moja u meni.

3 Bízzál Izráel az Úrban mostantól fogva mindörökké!

Nek se uzda Izrailj u Gospoda otsad i dovijeka.