Zsoltárok 130

1 Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

Ɔsorokorɔ dwom. Ao Awurade, mefiri ebunu mu resu frɛ wo;

2 Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

Ao Awurade tie me nne. Wɛn wʼaso ma me nkotosrɛ.

3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

Ao Awurade, sɛ wobu yɛn bɔne ho nkonta a, anka hwan na ɔbɛtumi agyina ano?

4 Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

Nanso, wowɔ bɔnefakyɛ; ɛno enti wɔsuro wo.

5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

Metwɛn Awurade, me kra twɛn, na nʼasɛm mu na mede mʼanidasoɔ ahyɛ.

6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

Me kra twɛne Awurade sene sɛdeɛ awɛmfoɔ twɛne adekyeɛ, sene sɛdeɛ awɛmfoɔ twene adekyeɛ.

7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

Ao Israel, ma wʼani nna Awurade so, ɛfiri sɛ Awurade wɔ adɔeɛ a ɛwɔ hɔ daa na ɔgyeɛ amapa wɔ ne mu.

8 Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

Ɔno ankasa bɛgye Israel afiri wɔn bɔne nyinaa mu.