< Zsoltárok 130 >
1 Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!
Yahweh, mula sa kailaliman ako ay umiiyak sa iyo.
2 Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!
Panginoon, pakinggan mo ang aking boses; hayaan ang iyong mga tainga na tumuon sa aking mga pagsusumamo ng iyong awa.
3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!
Yahweh, kung tatandaan mo ang mga kasamaan, Panginoon, sino ang makatatagal?
4 Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!
Pero mayroong kapatawaran sa iyo, para ikaw ay sambahin.
5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.
Naghihintay ako para kay Yahweh, naghihintay ang aking kaluluwa, at sa kaniyang salita ako ay umaasa.
6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.
Naghihintay ang aking kaluluwa para sa Panginoon ng higit kaysa sa tagabantay na naghihintay na mag-umaga.
7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!
O Israel, umasa ka kay Yahweh. Si Yahweh ay maawain, at siya ay labis na nagnanais magpatawad.
8 Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.
Siya ang tutubos sa Israel mula sa lahat ng kanilang mga kasalanan.