Zsoltárok 130

1 Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

Cántico gradual. Desde lo más profundo clamo a Ti, Yahvé,

2 Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

Señor, oye mi voz. Estén tus oídos atentos al grito de mi súplica.

3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

Si Tú recordaras las iniquidades, oh Yah, Señor ¿quién quedaría en pie?

4 Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

Mas en Ti esta el perdón de los pecados, a fin de que se te venere.

5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

Espero en Yahvé, mi alma confía en su palabra. Aguardando está

6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

mi alma al Señor, más que los centinelas el alba. Más que los centinelas con la aurora

7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

cuenta Israel con Yahvé, porque en Yahvé está la misericordia, y con Él copiosa redención.

8 Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

Y Él mismo redimirá a Israel de todas sus iniquidades.