Zsoltárok 130

1 Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

Cantico di Maalot SIGNORE, io grido a te di luoghi profondi.

2 Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

Signore, ascolta il mio grido; Sieno le tue orecchie attente Alla voce delle mie supplicazioni.

3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

Signore, se tu poni mente alle iniquità, Chi potrà durare, o Signore?

4 Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

Ma appo te [vi è] perdono, Acciocchè tu sii temuto.

5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

Io ho aspettato il Signore; l'anima mia [l]'ha aspettato, Ed io ho sperato nella sua parola.

6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

L'anima mia riguarda al Signore, Più che le guardie [non riguardano] alla mattina, Stando a guardar [quando verrà] la mattina.

7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

Aspetti Israele il Signore; Perciocchè appo il Signore [vi è] benignità, E molta redenzione.

8 Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

Ed egli riscatterà Israele Di tutte le sue iniquità.