< Zsoltárok 130 >
1 Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!
Se yon chante pou yo chante lè y'ap moute lavil Jerizalèm. Nan mizè mwen ye a, Seyè, m'ap rele nan pye ou.
2 Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!
Seyè, koute m' non! Panche zòrèy ou pou ou tande jan m'ap lapriyè nan pye ou.
3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!
Si ou t'ap make tout zak nou fè, Seyè, ki moun ki ta ka leve tèt devan ou?
4 Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!
Men, ou padonnen nou, pou n' ka respekte ou.
5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.
Mwen mete tout espwa m' nan Seyè a, mwen mete espwa m' nan sa li di.
6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.
N'ap tann Seyè a, tankou faksyonnè k'ap tann solèy leve, wi, tankou faksyonnè k'ap tann solèy leve!
7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!
Nou menm pèp Izrayèl, mete tout espwa nou nan Seyè a, paske li renmen nou anpil. Li toujou pare pou delivre.
8 Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.
Se li menm ki va delivre pèp Izrayèl la anba tout mechanste yo fè yo.