Zsoltárok 130

1 Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

Mɔzɔha. O! Yehowa, mele koko ƒom na wò tso nye dzi me ke.

2 Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

O! Aƒetɔ, ɖo to nye gbe. Wò to nenɔ te nàse nye nublanuiɣli.

3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

O! Yehowa, ne àlé amewo ƒe nu vɔ̃wo ɖe agbalẽ me ada ɖi la, O! Aƒetɔ, ame ka ate ŋu anɔ te?

4 Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

Ke wò la, tsɔtsɔke le gbɔwò, eya ta wovɔ̃a wò ɖo.

5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

Mele Yehowa ƒe asinu kpɔm, nye luʋɔ le lalam, eye metsɔ nye mɔkpɔkpɔ da ɖe eƒe nya dzi.

6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

Nye luʋɔ le lalam na Aƒetɔ la wu ale si zãɖialawo kpɔa mɔ na ŋu ƒe keke; mebe wu ale si zãɖialawo kpɔa mɔ na ŋu ƒe keke.

7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

O! Israel, tsɔ wò mɔkpɔkpɔ da ɖe Yehowa dzi, elabena lɔlɔ̃ matrɔ le Yehowa si, eye ɖeɖe blibo le eya amea gbɔ.

8 Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

Eya ŋutɔ aɖe Israel tso eƒe nu vɔ̃wo katã me.