Zsoltárok 130

1 Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

[A Song of Ascents.] Out of the depths I have cried to you, LORD.

2 Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

LORD, hear my voice. Let your ears be attentive to the voice of my petitions.

3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

If you, LORD, kept a record of sins, LORD, who could stand?

4 Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

But there is forgiveness with you, so that you may be revered.

5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

I wait for the LORD. My soul waits. I hope in his word.

6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

My soul longs for the LORD more than watchmen long for the morning; more than watchmen for the morning.

7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

Israel, hope in the LORD, for with the LORD there is loving kindness. With him is abundant redemption.

8 Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

He will redeem Israel from all their sins.