Zsoltárok 130

1 Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

A song of ascents. Out of the depths I cry to You, O LORD!

2 Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

O Lord, hear my voice; let Your ears be attentive to my plea for mercy.

3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

If You, O LORD, kept track of iniquities, then who, O Lord, could stand?

4 Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

But with You there is forgiveness, so that You may be feared.

5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

I wait for the LORD; my soul does wait, and in His word I put my hope.

6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

My soul waits for the Lord more than watchmen wait for the morning— more than watchmen wait for the morning.

7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

O Israel, put your hope in the LORD, for with the LORD is loving devotion, and with Him is redemption in abundance.

8 Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

And He will redeem Israel from all iniquity.