Zsoltárok 13

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

To the victorie of Dauid. Lord, hou long foryetist thou me in to the ende? hou long turnest thou awei thi face fro me?

2 Uram, meddig felejtkezel el rólam végképen? Meddig rejted el orczádat tőlem?

Hou long schal Y sette counsels in my soule; sorewe in my herte bi dai?

3 Meddig tanakodjam lelkemben, bánkódjam szívemben naponként? Meddig hatalmaskodik az én ellenségem rajtam?

Hou long schal myn enemy be reisid on me?

4 Nézz ide, felelj nékem, Uram Istenem; világosítsd meg szemeimet, hogy el ne aludjam a halálra;

My Lord God, biholde thou, and here thou me. Liytne thou myn iyen, lest ony tyme Y slepe in deth;

5 Hogy ne mondja ellenségem: meggyőztem őt; háborgatóim ne örüljenek, hogy tántorgok.

lest ony tyme myn enemye seie, Y hadde the maistri ayens hym. Thei, that troblen me, schulen haue ioie, if Y schal be stirid; forsothe Y hopide in thi merci.

6 Mert én a te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a te segítségednek; hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem!

Myn herte schal fulli haue ioie in thin helthe; Y schal synge to the Lord, that yyueth goodis to me, and Y schal seie salm to the name of the hiyeste Lord.