Zsoltárok 13

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

To him that excelleth. A Psalme of Dauid. Howe long wilt thou forget me, O Lord, for euer? howe long wilt thou hide thy face from me?

2 Uram, meddig felejtkezel el rólam végképen? Meddig rejted el orczádat tőlem?

How long shall I take counsell within my selfe, hauing wearinesse dayly in mine heart? how long shall mine enemie be exalted aboue me?

3 Meddig tanakodjam lelkemben, bánkódjam szívemben naponként? Meddig hatalmaskodik az én ellenségem rajtam?

Beholde, and heare mee, O Lord my God: lighten mine eyes, that I sleepe not in death:

4 Nézz ide, felelj nékem, Uram Istenem; világosítsd meg szemeimet, hogy el ne aludjam a halálra;

Lest mine enemie say, I haue preuailed against him: and they that afflict me, reioyce when I slide.

5 Hogy ne mondja ellenségem: meggyőztem őt; háborgatóim ne örüljenek, hogy tántorgok.

But I trust in thy mercie: mine heart shall reioyce in thy saluation:

6 Mert én a te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a te segítségednek; hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem!

I will sing to the Lord, because he hath delt louingly with me.